Annie, are you okay?

by - március 13, 2018

Egy nappali új élete | 2. rész

Túl vagyunk a falak festésén, ami a nagy belmagasság miatt nem is volt olyan könnyű feladat. Ki gondolta volna, hogy a világosnak tűnő homokszín mennyire sötét a rá került fehérhez képest? Egészen friss és új lett a tér. Amíg a régi fotel elkel és az új kanapé megérkezik, nekilátunk a következő lépésnek. Ez a kis asztalka és a TV tartó szekrény átszínezése. Kopottas fehér színt szeretnék a bútoroknak. A letisztult környezetben sikkesen mutatna ez a néhány részletgazdagabb kézzel faragott darab. A kopott felület elérésére több technika is létezik. Nem nagy ördöngösség visszacsiszolni és antikolni. A nehézséget a bútor előkészítése és a megfelelő festékek kiválasztása jelenti. Sajnos a lakkozott fára a legtöbb festék nem fog. A megfelelő csiszolás igényel némi gyakorlatot és türelmet.




A keresgélés közben ezen a ponton bukkantam rá egy számomra ismeretlen festék családra, a Nemiskacat Látványműhely weboldalán. Ez pedig nem más, mint az Annie Sloan Chalk Paint. Ez egy vízbázisú természetes alapanyagokból készült festék. A leírás szerint sok féle felületre fel lehet kenni. Nem igényel semmi féle előkészítést. Könnyű és gyors a használata. Ez keltette fel igazából az érdeklődésem. Mint megtudtam, a névadó brit hölgy egész kis birodalmat épített a termékeire az elmúlt 20 évben. Kissé gyanakodva, de kíváncsian döntöttem a kipróbálása mellett.

A Pure (tiszta fehér) árnyalatot választottam, ami a modern enteriőrökhöz is jól passzol. Erre a festékre a színtelen Clear Wax bútorviasz kerül majd. Végül a Black Wax, amellyel a menő kopottas hatást lehet elérni.

A kisasztal került először sorra. Miután nedves ronggyal átmostam, kissé bátortalanul mártottam az ecsetet az ismeretlen sűrű festékbe. Hamar kiderült, hogy egészen meggyőző a fedőképessége. Tényleg használható csiszolás és alapozás nélkül. Elég csak portalanítani a bútort. Már az első réteg szép lett. A második réteggel pedig egyenletes, új felületet kaptam. A festék szagtalan, és meglepően gyorsan szárad.

 
Másnapra maradt a bútorviasz felvitele. Ez egy záró réteget ad, amely később jól takarítható és kellemes tapintású lesz. Henger formájú ecset hozzá a legpraktikusabb. Érdekes ánizsra emlékeztető illata van. A lágy viasz beleszívódik a festékbe és néhány hét alatt folyamatosan rákeményedik a felületre. A legvégén a fekete viasszal áthúztam az éleket. A felület közepére is satíroztam belőle. Ezt egy kisebb ecsettel végeztem. Nem szükséges sokat felvinni belőle, és érdemes az ecsetre kicsit szétkenni a doboz fedelén. Ha esetleg túl sokat kenünk belőle, akkor egy nem szöszölődő rongy segítségével kenjük szét. Ez adja meg a vagány kopottas hatást.

Összességében könnyű volt a munka ezzel a festékkel és hozta a várt eredményt. Az ára első ránézésre elég borsos. De a két kisbútorra az 1 literes doboz fele elég volt. A másik fele is elő fog még kerülni a folytatásban.

Ha tetszett a cikk, örülünk a megosztásnak. Kövess minket a Facebook-on, hogy ne maradj le az újdonságokról!

Az "Egy nappali új élete" cikkünk 1. részét ITT, a 3. részét ITT, a 4. részét ITT és az 5. részét pedig ITT olvashatod.

Hasonló cikkek

0 hozzászólás